Karó Iván versei (Véna Antológia 2009 - Irodalmi Pályázat)

Lobogómat fújja a szél

Itt vagyok én a világon,
szép szívemet most kitárom,
lobogómon a szeretet,
lobogómat fújja a szél.

Lobogómmal harcban állok,
tudom, vár rám a halálom,
lobogómon a szeretet,
lobogómat fújja a szél.

Eső esik, szemem könnyes,
eső esik, szívem könnyebb,
eső esik, már nem zavar,
lobogómat fújja a szél.

Futok bátran, szeretettel,
rám uszított vérebekkel,
eső esik és nem zavar,
lobogómat fújja a szél.

Ha elesek a csatában,
porszemként a nagy csatában,
lobogómat lopjátok el!
Lobogómat fújja a szél.

Menj!

Menj, keress szerelmet, tisztát!
Most a törvényt újra írnám,
én nem lehetek szerelmed,
ködpárából csaltak engem.
Semmilyen szándékod, vágyad
nem terelhet, már ne lázadj!

Legyen autód, majd házad,
számolgatva forró lázban,
társad legyen éhes ember,
éhes, bűnös, szemes ember!
Hunyd le szépen két szemedet,
s álmodd át az életedet!

Hogy szerelmed másnak adod,
nem bánt, én már úgysem adok
harcos öklöt, mámorcsókot,
inkább messze elhajózok,
elfeledni minden szépet.
Jól teszem-e? Már nem kérdem.

Költőként itt nincsen helyem,
nő vagy, ringyó, anya leszel.
Vetkőzz! És vérpiros rúzsod
még egyszer színezze húsom.
Majd fáradtan egyet intek,
áldjon meg az Isten mindent!

Panelerdőben

A világ bűvös, hűs takarója,
testemet hűti a csontom is fáj,
így vagyok, lám sok-sok éve folytja,
őrzi életem. Virágzás nincs már.

Álmot ölelek rongy szeretőkkel,
éjekkel csalom a fényes napot,
otthonnak vallom a panelerdőt
és nyomot, szagot soha se hagyok.

Diplomám nincs, a családom csonka,
voltam úttörő és utcagyerek,
nem készültem fel a hosszú útra,
s ha csodát láttam, nem hitte eszem.

Úgy vágyom széppé, emberré válni,
hogy ne vessem meg az összes napom,
hogy szeressek oly mohón, mint régen,
és kerek szemmel lessem a papot.

Kérges lett szívem, tüskés a csókom,
autók rázzák az ablakomat,
száz tonna üvölt percenként. Lázas,
lázadó szívem nem törhet utat.

Elveszett vagyok, ki élni gyáva,
húzom, csak húzom az összes napom,
múltam egy zsákban, s panelerdőmben
pirulnak, jönnek az újabb napok.